Attila sírját keressük!

Aki olvasta Gárdonyi Gézától a „Láthatatlan ember” című regényt, bizonyára emlékszik a hun nagykirály temetésének romantikus leírására, amelyben Attilát hármas koporsóban (arany, ezüst, bronz) temették el, majd a temetésben részt vevőket lenyilazták.

 Magyar keletkutató a hunok nyomában

2008. június 10.

A hunok társadalomszerveződése egészen a késő középkorig meghatározta Eurázsia történelmét - mondta Obrusánszky Borbála történész-keletkutató most megjelent könyvével kapcsolatban.

 

A szerző, aki az ELTE történelem-mongol szakát végezte el, 1997-től pedig a Mongol Állami Egyetem történeti tanszékén doktori képzésben vett részt, mongóliai tanulmányai során kezdett régi pusztai népek társadalomszerveződésével és hitvilágával foglalkozni.

"Ez magyar szempontból is nagyon fontos: a törzsi nemzetségre vonatkozó terminológia, majd az egész államszervezet nyomai megtalálhatók a régi magyar társadalomban, habár nálunk a későbbiek folyamán nagyon jelentős volt a nyugati hatás". A keleti hatást azonban nem lehet letagadni, ez a keleti, pusztai jellegű társadalom volt az alapja a magyarságnak. "Később, amikor felvettük a kereszténységet, illetve jobban kötődtünk a nyugati kultúrához, ezek az elemek természetesen vegyültek, de azt lehet mondani, hogy valójában egy keleti alapokról építkező társadalom a miénk" - hangoztatta.

Szavai szerint, "ami nagyon érdekes, az a vérszerződés, amit nagyon sokan vitattak Anonymusnál, hogy valóban létezett-e. Több jogtörténész arra a következtetésre jutott, hogy ez volt a magyar államalapítási aktus, s nemcsak a magyaroknál, hanem az egész eurázsiai térségben ez létező gyakorlat volt."

Obrusánszky Borbála legutóbb 2006-ban járt Észak-Kínában, ahol egyebek közt ellátogatott Tongwangcheng-be (Tungvangcseng), azaz "Fehérvárra", a hunok egykorvolt fővárosába. "Egykoron Észak-Kína a hun birodalom részét képezte, ezért ők ellenőrizték az eurázsiai kereskedelmi útvonalat, a Selyemutat. Majd másfél évtizede folynak ásatások amerikai, francia, koreai, német régészek részvételével Észak-Kína több tartományában, Mongóliában, Oroszországban, ahol nagyon sok hun sír, lelet került elő" - magyarázta.

Ismertetése szerint "Fehérvárt" a források szerint 413 és 419 között százezer ember építette. A várost körülvevő falak 16-30 méter vastagságúak voltak, négy sarkában őrtornyok vigyáztak a biztonságra. A falakon belül máig épen maradt lakóépületek találhatók, amelyek jó mutatják, hogy hogyan éltek egykor a letelepedett hunok.

A település északi részén, a palota-negyed mellett egy belső és külső negyed található. A belsőben kormányzati hivatalok helyezkedtek el, továbbá ez volt a tisztviselők és az uralkodói nemzetség lakhelye. A köznép a külvárosban lakott. A külső és belső negyed lakásai között mindössze annyi különbség figyelhető meg, hogy utóbbiak nagyobbak voltak. A házak közepén állt a két, vagy többlyukú tűzhely, akárcsak a nomádok által használt jurtában.

Obrusánszky Borbála arra is kitért, hogy a város fénykorában, az 5. században körülbelül tízezer család (mintegy 70 ezer ember lakott itt). Később a lakosok száma 2300 családra (tízezer főre) csökkent. A kutató meggyőződése szerint Tibet lehet a hun kutatások új területe. Mint rámutatott, eddig ott csak a buddhizmussal foglalkoztak, amely az i.sz. 7. században terjedt el Tibetben. "Azelőtt is éltek ott azonban népek és ezekkel keveset foglalkoztak. Tudjuk, hogy éltek ott hunok, ezt kellene a kutatóknak tisztázni" - mondta.

(Múlt-kor/MTI)

Hunok a Selyemút mentén

2007. február 28.

Dr. Obrusánszky Borbála történész-keletkutató a László Gyula Egyesült szervezésében a 2006-os észak-kínai expedíció eredményeiből tart beszámolót.

Észak-Kína hatalmas területe egykoron a hun birodalom fennhatósága alá tartozott, ezért ők ellenőrizték a hatalmas eurázsiai kereskedelmi utat, a selyemutat. A hunok gazdag anyagi és szellemi kultúrája, építészeti öröksége máig megtalálhatók végig az észak-kínai tartományok emlékei között.

A hun kutatás egyik új területe  lehet Tibet, melynek buddhizmus előtti történelmét még csak most kezdik feltárni külföldi és kínai szakemberek. A régi tibeti vallás, a bön hit magyar szempontból még sok érdekességet tartogat számunkra.

Obrusánszky Borbála korábban a Múlt-kornak nyilatkozva fejtette ki, hogy a Mongol Birodalom alapításának 800. évfordulóján Dzsingisz kán személye valóságos ikonná vált, amint erről májustól mi is meggyőződhetünk a Nemzeti Múzeum kiállításán. A mongol kutatók körében pedig felértékelődtek a magyarországi hun emlékek: nagyon szeretnék bebizonyítani, hogy ők is a hunoktól származnak, s kicsit irigyek ránk, hogy nekünk van hun-mondánk.

A hun örökség nyomában

Múlt-kor: Elmondaná, hogy milyen iskolák, történészi álláspontok léteznek az orientalisták, mongolisták között?

Obrusánszky Borbála: Jelenleg a mongolista történészek azon az állásponton vannak, hogy a hunok hozták létre azt a sajátságos pusztai államformát, melynek egyes elemei évszázadokon keresztül megőrződtek. Szintén egységes álláspont alakult ki a xiong-nu és a hun nép azonosságáról, sőt a kínai nyelvészek azt is tudni vélik, hogy a xiong-nu kifejezés valójában egy hunnu alakot ad vissza, a régi kínai kiejtés alapján. Ma már azt is elismerik a hun kutatók, hogy a hunok egy sajátos, önálló kultúrát teremtettek meg Eurázsia-szerte, melynek elemeit megtaláljuk  az eurázsiai népek között.

Vita van a hunok antropológiájáról, ugyanis a mongol kutatók között  sokan a mongolok őseit kívánják látni a hun leletekben, amit azonban a  leletek nem támasztanak alá. Az eddigi leletek alapján az a valószínű,  hogy a hunok europid jellegűek voltak, akiknél keleten megfigyelhető  mongoloid jelleg is. Új eredmények vannak a nyelvészet területén is. Bár még sokan azt állítják, hogy a hunok törökül beszéltek, az eddig feltárt hun szavak ugyanúgy lehetnek mongol szavak is - tehát nem biztos, hogy a hunok nyelve török volt. Ucsiraltu, mongol nyelvész szerint a hun nyelvből vált szét a török és a mongol, de ő a magyar nyelvben meglévő sok  száz mongol szó eredetét abban látja, hogy egykor a magyarok is a hun birodalom részei voltak. Egyébként a kínai nyelvészek kimutatták, hogy a kínai nyelvben mintegy 2000 hun szó található.

Mk: Az elmúlt évtizedekben milyen jelentős hun emlékek kerültek elő?

OB: Az elmúlt évtizedekben a hunok egykori lakóhelyéről: Észak-Kína több tartományából, Oroszországból valamint Mongóliából nagyon sok új lelet került elő. Kína, Belső-Mongólia Autonóm Tartományából leghíresebbek az ún. ordoszi kincsleletek, amelyek ugyan 1972-ben kerültek elő, de azóta  csak egy monográfiában (Érdy Miklós könyve) van részletes leírás róla. Az i.e. 5-3. századból származó leletek között gazdag arany és  bronz tárgyak kerültek elő. De a hivatalosan hamarosan megnyíló belső-mongóliai  Hun Múzeumban bemutatnak nemrégen előkerült hun női diadémokat, és építészeti emlékeket, sőt hun pecsétnyomókat is, amelyek a tartományi ásatások során kerültek elő.

A szerzőről
Az ELTÉ-n végzett mongol-történelem szakon, majd a Mongol Állami Egyetem tanult. Előbb a Pécsi Egyetem külső munkatársa volt, majd az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Sámán Archívumában dolgozott. Innen került a Kőrösi Csoma Sándor Egyetemre, ahol jelenleg is előadóként dolgozik. Eddig nagyjából 15-ször járt Mongóliában, és 5-ször Kína északi területein. A kutatónak 3 monográfiája jelent meg itthon (A mongol népek története, A nesztoriánus kereszténység, A hunok kultúrtörténete), és 2 fordítást jelentetett meg (Zagd Batszajhan: A hun népek története, Dzsingisz kán: A bölcsesség kulcsa). Ezen kívül rendelkezik mongol és angol nyelvű tanulmányokkal is.

Az Ordosz déli részén is sok arany és bronztárgy került elő, amelyek a Xian-i Tartományi Múzeumban vannak kiállítva. Ezek főleg Han-koriak (i.e. 206- i. sz. 220). Kínában nagyon fontos építészeti emlékek is előkerültek. Két éve jutott el hozzánk a hír, mely szerint a kínaiak a Világörökség részévé szeretnék nyilváníttatni a déli hunok épített örökségét, Tongwanchent, amelynek eredeti neve Fehérvár (kínaiul: Bai cheng) volt. A délen  maradt hunok azonban több várost is építettek, bár néhány korábbi városuk eredetileg kínai erődítmény volt. Ugyancsak hatalmas városi településre utaló jelek kerültek elő a Bajkál- tó mentén, ahol nagy kereskedelmi és kézműipari városok voltak, a két legjelentősebb feltárás Ivolga és Deresztujn kiásása volt.

Mongol területen H. Perlee végzett terepbejárást a régi városmaradványoknál, falaknál, és kb. 15 települést nyilvánított hun korinak. Ezek közül a legnagyobbnál, a Góbiban lévő Bajanbulagnál már megkezdődtek a régészeti feltárások, orosz-mongol részvétellel. A hun emlékek után azonban Mongólia szinte minden megyéjében folynak ásatások, eddig megközelítően ezer sírt tártak fel, orosz oldalon, a Bajkál- tó déli részén pedig körülbelül kétezret. A leghíresebb mongóliai feltárás az ún. Gol Mod I-II. projekt, melyet a franciák vezetnek, és a Mongólia középső részén lévő előkelő sírokat tártak fel.

Magyar kutatók a hunok országában

Mk: Hová indulna ma útnak Stein Aurél?

OB: Stein Aurél valószínűleg ma is Dzsungáriába indulna, hiszen még  sok feltáratlan emlék rejtőzik ott. Ma azonban - a nemzetközi érdeklődés miatt - vélhetőleg a Sárga-folyó partjára indulna, ahol páratlan hun városok és emlékek várnák őt, sőt, jól felkészült kínai és mongol kutatók is segíthetnék munkáját.

Mk: Milyen expedíciókon vehet részt egy magyar szakértő? Melyek a legfőbb, magyarok által elért eredmények?

OB: Korábban két évet tanultam Ph.D hallgatóként a Mongol Állami Egyetemen, ahol neves régészek és történészek oktattak. 2005-ben Magyarországot képviselhettem az I. Nemzetközi Hun konferencián Szühbátorban, ahol előadást tartottam a magyar méltóságnevek (vajda, bán, gyula) keleti, vélhetőleg hun eredetéről. Az elmúlt két évben azonban saját magam is tettem tanulmányutat Kínában, és meglátogattam Tongwancheng (Fehérvár) városát, a Yinchuan-ban lévő hun pagodát, valamint azonosítottam Gao Ping várost, a mai Guyuan-t.

A 2007-ben megnyíló hun múzeum. Belső-Mongólia, Kína

Felvettem a kapcsolatot a Belső-Mongol Tudományegyetem történészeivel és nyelvészeivel, továbbá a Xian-i Egyetem szakértőivel, akik immár egy évtizede foglalkoznak Tongwancheng város kérdéseivel. Nagy megtiszteletésnek vettem, hogy a város történetével kapcsolatos észrevételeimet elfogadták, és hamarosan megjelenik a publikációm az egyetem szaklapjában. Az eddigi tapasztalataimról megjelentettem egy ismertetést is, valamint lefordítottam Zagd Batszajhan mongol régész hunokról szóló könyvét,  hogy a magyar tudományos közélet is megismerkedjen a hun történelem és régészet legújabb eredményeivel.

Mk: Miben változott az elmúlt évtizedekben a magyar kutatás hun történelemmel kapcsolatos képe?

OB: Sajnos míg az elmúlt másfél évtizedben külföldön megnőtt a hun kutatás szerepe, addig nálunk csak kevés olyan tudományos kutató van, aki hun-kérdéssel foglalkozna. A téma iránt általában a régészek érdeklődnek leginkább, a történészek, néprajzosok kevésbé. Talán nálunk még mindig negatív kép él a hunokkal kapcsolatban, vagy félnek egy-egy adott téma újraértékelésétől.

Mk: Hogyan látnak minket a mongol kutatók?

OB: Mongóliában midenki ismeri hazánkat, főleg azt tudják rólunk, hogy itt volt Attila király központja. Mélyebb ismeretekkel azonban nem rendelkeztek rólunk. Mongóliában én ismertettem meg a kutatókat a krónikáinkban lévő hun történettel, sőt, le is fordítottam mindezeket mongol nyelvre, hogy a mongol kutatók is véleményt alkothassanak róla. Azóta a szakma a hun birodalom népeinek tart minket, és megnőtt  az érdeklődés a magyarországi hun emlékek iránt. Sajnos a megfelelő magyar érdeklődés hiánya meggátolja az együttműködést, pedig egy közös nemzetközi kutatás révén új eredményeket  lehetne produkálni. A Magyarországon is járt régészek és folkloristák pedig egyértelműen azt állítják, hogy a magyarság anyagi kultúrája belső-ázsiai eredetű.

Mk: Mongólia idén ünnepli 800 éves fennállását. Mivel jár egy ilyen esemény?

OB: Mongóliában még most is tart az a hatalmas rendezvénysorozat, amellyel az államalapításra emlékeztek. Ezek között volt szakmai, tudományos rendezvény, több nemzetközi konferencia, de a széles közönség számára is rendeztek programokat. Az egyik legjelentősebb jelenet az volt, amikor Dzsingisz kán szülőhelyétől szimbolikusan földet és vizet vittek az egykori fővárosba, Karakorumba. De ugyancsak erre az évre időzítették a hatalmas Dzsingisz kán-szobor állítását a főváros, Ulánbátor főterére, ahonnan ezzel végleg eltávolították a szocialista korszakban emelet mauzóleumot. Nyáron szinte folyamatosan voltak hagyományos programok vidéken, ahol a férfiak három játékban: birkózás, íjászat, lovaglás mérhették össze erejüket és ügyességüket.

A hun-magyar-mongol rokonság valósága

Mk: Mi a véleménye a hun-magyar rokonságról?

OB: A hun-magyar rokonság kérdésére történészként tudok érdemben válaszolni, előbb azonban egy meghatározó nyelvészeti érvet elmondanék. Ucsiraltu mongol nyelvész azt állítja, hogy a magyar és a mongol nyelvben meglévő hasonlóságok amiatt vannak, mert mindkét nép a hun birodalom része volt. Ezt az álláspontot egyébként több magyar nyelvész (Fogarasi János, Munkácsi Bernát, Szentkatolnai Bálint Gábor, stb.) is osztotta korábban, csak elméletük azóta feledésbe merült.

Történetileg bizonyítható, hogy a Kárpát-medencei hun birodalom bukását követően a hunok birodalma nem tűnt el, hanem a kelet-európai sztyeppéken az 6. században még létezett: pont ott volt a pontuszi hun állam, ahová a magyar történeti hagyomány a magyarok őseit helyezte, vagyis a Meotisz-tó vidékére. Bár az is elképzelhető, hogy maradtak hunok a Kárpát-medencében, hiszen egy-egy birodalom bukását követően nem menekül el, vagy tűnik el hirtelen mindenki. Erre a legjobb példa a déli hunok története, akik még a 7. századig a mai Észak-Kínában éltek, és megőrizték régi hagyományaikat. A hun maradékok történeti hagyományát egyébként a székelyek őrizték meg, melyet érdemes lenne újraértékelni.

Hun tetőcserepek, Han-dinasztia kora
Nézegessen hun képeket galériánkban!

Néhány nyelvészi vélemény szerint a magyarok nevének első említése (Muagerisz) is a 6. századra datálható. Nincs tehát időrendileg és földrajzilag áthidalhatatlan elmélet a hunok eltűnése és a magyarok feltűnése között. (Bár Irnek, Attila fia nem szerepel a forrásokban, a Csaba név viszont igen, amely nem személynév, hanem egy korai hun méltóságnév, a csao-wang, amely a perzsa Csobin, valamint a magyar csobán változata.) A jelenleg érvényes nemzetközi orientalista történészi véleményt magam is osztom, ami azt állítja, hogy a belső-ázsiai pusztákon a hun államszervezet meghatározó jelentősséggel bírt, amely továbbélt a pusztai népek, így a türkök, magyarok, de a mongolok között is. Sőt, a magyar állam szerkezete, a legfontosabb méltóságnevek eredete (bán- wang, gyula-yula, yuli, vajda-bojla) azt bizonyítja, hogy a korai magyar állam a hun állam mintájára épült fel.

Tudta Ön, hogy kezdődhet Attila fapalotájának építése?
Megvan ugyanis az elvi építési engedély Attila hun király fapalotájának újbóli felépítéséhez a mai Tápiószentmárton területén, ahol a feltételezések szerint az építmény egykor állt; a 4 milliárd forintos beruházás alapkövét a jövő év közepén rakják le.
A társadalomszerveződés döntő jelentőségű lehet a hun-magyar hagyomány, vagy rokonság kérdésében. A pusztai népek társadalma önszerveződés révén épült fel, amelynek egyik fontos eleme a törzseket, törzsszövetséget, vagy éppen államot létrehozó vérszerződés volt, melyet eleink kötöttek Etelközben. A vérszerződés intézménye a szkíták, hunok, médek, pártusok, avarok, mongolok, stb,. népeknél fontos egyesítőerőt képviselt.

Hóman Bálint, Gombocz Zoltán után, sőt pusztai analógiák alapján magam is elfogadom, hogy a magyar fejedelmi család származhatott Attila utódaitól. A keleti népeknél azt a törzsi vezetőt választották meg uralkodnak, aki jeles ősökkel büszkélkedhetett. Álmost - Anonymus szerint - azért választották meg, mert Attilától eredt, ezért nem esett más, szintén erős és kiemelkedő törzsre a választás. Az Attilától való származás többször is egyértelműen megjelenik a magyar krónikásnál. Sőt, ahogyan tőle megtudjuk, a honfoglalás is azért történt, mert a magyar törzsek Attila örökét akarták visszaszerezni. Ki kell azonban emelni, hogy a hun eredet az csak az Álmos-ágra vonatkozhatott, azt nem tudjuk, hogy más törzsek, vagy a csalakozott népek milyen eredetűek lehettek. Akkoriban ugyanis csak az előkelők, törzsi vezetők származását jegyezték fel. Tavaly Fóti Erzsébet antropológus a Magyar Őstörténeti Munkaközösség konferenciáján arról számolt be, hogy a honfoglaló magyarok között végzett kutatásai alapján a magyarok a korai bolgárokhoz állnak a legközelebb. Ez szintén szoros hun-bolgár-magyar kapcsolatot feltételez.

Mk: Milyen hasonlóságok és különbségek vannak a magyar-mongol eredethistóriákban, s honnan származnak ezek? Milyen tudományos érvek hozhatók fel a rokonság mellett?

OB: A mongol tudományos szakemberek nagyon szeretnék bebizonyítani, hogy ők is a hunoktól származnak, és kicsit irigyek ránk, hogy nekünk van hun-mondánk, nekik pedig nincs. A magyar és a mongol társadalomszervezetben, nyelvben nagyon sok a hasonlóság, amire a témával korábban foglalkozó mongol és kínai kutatók csak egyetlen magyarázatot tartanak elfogadhatónak, hogy mindkét nép a hun birodalom része volt - másként nem is lehetne megmagyarázni a hatalmas messzeséget. Egyébként sok mondai elem, például a szarvasűnő, a turulmadár, vagy a népmesei motívumok egész sora megegyezik a mongoléval.

Kőműves Kelemen története is megvan a belső-mongoloknál, sőt, előfordul egy kínai krónikában is, amely a déli hunok Tongwancheng városának építéséről szól. Kínai részről már többen publikáltak a magyar-kérdésről: saját forrásaik, valamint az orosz és magyar szakirodalom alapján ők az északi hunok utódainak tartják a magyarokat.
(Múlt-kor)





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 25
Tegnapi: 16
Heti: 25
Havi: 861
Össz.: 182 663

Látogatottság növelés
Oldal: A hunok nyomában
Attila sírját keressük! - © 2008 - 2017 - attilasirja.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »