Attila sírját keressük!

Aki olvasta Gárdonyi Gézától a „Láthatatlan ember” című regényt, bizonyára emlékszik a hun nagykirály temetésének romantikus leírására, amelyben Attilát hármas koporsóban (arany, ezüst, bronz) temették el, majd a temetésben részt vevőket lenyilazták.

Igazolták az önálló hun nyelv létezését

2008. március 28. - Obrusánszky Borbála

A magyar olvasóközönség, de számos tudományos kutató először ismerkedhet meg a régi kínai forrásokban fennmaradt hun szavakkal és kifejezésekkel.

Bár az elmúlt évszázadban az úgynevezett nyelvi glosszákból a nemzetközi orientalista szakirodalomban már megjelent néhány elemzés, azok a hazai tudományos életben csak töredékesen váltak ismertté. A könyv igazi jelentősége ezért abban rejlik, hogy a kínai átírásban fennmaradt hun szavakat először rekonstruálták átfogó nyelvészeti rendszerrel, amelyre eddig nem volt példa a nemzetközi nyelvészeti irodalomban.

A műben hét tanulmányt olvashatunk, amelyek a Belső Mongóliai Tudományegyetem Tudományos Folyóiratában jelentek meg az 1990-es évek második felétől. A cikkekben találunk néhány nagyon fontos hun műveltségi szót, melynek megvannak a török, mongol, sőt magyar változatai is, ilyen a magyar pecsét hun változata, amelyet eddig csak a tabgacs nyelvből mutatott ki a híres mongolista Ligeti Lajos. Ucsiraltu és a kínai nyelvészek a magyar történeti krónikákban szereplő, eddig kazár eredetűnek vélt kadar méltóságnév korai, hun változatát is megtalálni vélték a korai forrásokban.

A kínai és a korai altáji hangtörténetet egyaránt elemző nyelvészeti munkában nemcsak pusztán szófejtéseket és azok magyarázatait találjuk meg, hanem megismerkedhetünk a korai belső-ázsiai népek gondolkozásával és különleges hitvilágával, melynek egyes elemei a máig élő természeti "vallásban", a ma sámánizmusnak nevezett természeti hitben megőrződtek. Sőt, Ucsiraltu kimutatta, hogy az ősi Földanya kultuszt a korai belső-ázsiai sztyeppei övezetben "hitü"-nek hívhatták, amely igazolja Vámbéry Ármin és Szentkatolnia Bálint Gábor korábbi elképzelését, és megoldhatja az eddig ismeretlen eredetűnek vélt magyar hit szó etimológiáját.

Nemcsak a nyelvészek találhatnak forradalmian új adatokat a könyvben, hanem a hazai és külföldi történészek számára fontos adatok szerepelnek a hun államszervezetről.

Valószínűleg nem a professzor által kínált megoldás az egyedüli lehetőség a hun nyelvi glosszák megfejtésére és értelmezésére, de a munka mindenképpen korszakalkotó lehet a magyar tudományosság életében. Felhívja a figyelmet a hun nyelvi emlékek tanulmányozásának szükségességére, ahogyan erre már több kutató, többek között már Otto Maenchen-Helfen is utalt még az 1960-as években. Ucsiraltu kutatásai megerősítik azon nyugat-európai nyelvészeti álláspontot, akik szerint létezett önálló hun nyelv.

A kötet megjelenését a szerkesztők reményei szerint élénk vita kíséri majd, és a termékeny szócsaták, tudományos viták, szakcikkek hozzásegítenek minket ahhoz, hogy jobban megismerjük ennek az ősi belső-ázsiai népnek sokrétű kultúráját és nyelvét, sőt a műben idézett kínai forrásokat egyéb, tudományos szempontból is elemezzék a magyar kutatók. (Múlt-kor)

Ázsiai hunok a kínai forrásokban

2007. december 20.

Egy hiánypótló forráskiadvány látott napvilágot a hunok történetével kapcsolatban. A kötetben a kínai forrásokban hunokról fellelhető történelmi információkat és adatokat találhatjuk meg.

A négy kötetesre tervezett forráskiadvány első kötetében végigkövethetjük a hunok legkorábbi történetét egészen az i.sz. 1. század elejéig, míg a későbbi könyvek a későbbi kínai krónikák feljegyzéseit tartalmazzák, egészen az 5. századig, ameddig önálló hun dinasztiák léteztek a mai Kína területén. A kötetben szereplő forrásrészletek bemutatják a legelső pusztai állam kialakulásának történetét, a hun törzsek egyesülését és szétválását, olvashatunk különleges államszervezetükről valamint kultúrájukról, amely máig nyomot hagyott Eurázsia népeinek anyagi és szellemi műveltségében.

A nemzetközi tudományos életben az elmúlt évtizedektől fokozódó érdeklődés mutatkozik a hunok története iránt, több szakcikkben és nagy nemzetközi konferenciákon jelentősen átértékelték a pusztai népek, így a hunok történeti szerepét. Ezek alapján elmondható, hogy a hunok fejlett és önálló civilizációt teremtettek az eurázsiai sztyeppéken, amelyből a szomszédos népek - kínaiak, de az európai népek - is tanultak, főleg ami a harcászati technológiát, fémművességet, államszervezést illeti.

A forráskiadványból azt is láthatjuk, hogy a kínaiak sokszor elismerően szóltak félelmetes északi szomszédjaikról, és mindig pontos adatokat rögzítettek velük kapcsolatban. Ezért a most megjelent kiadvány a hunok iránt érdeklődő kutatók, de az érdeklődő műkedvelők számára egyaránt elsőrendű forrásanyag lehet.

A kötet külön érdeme az, hogy a fordító, Csornai Katalin sinológus kigyűjtötte és a könyv végén listába rendezte a forrásokban szereplő hun eredetű szavakat, amelyeket a kínaiak érdemesnek tartottak lejegyezni, ezek között vannak földrajzi nevek, méltóságnevek, személynevek, de használati eszközök elnevezése is szerepel közöttük. Érdekes, hogy ez a lista kiegészíti a belső-mongol Ucsiraltu professzor hun szavait. A kötet előszavát és a kínai történeti források magyarázatát Salát Gergely, az ELTE Kelet-ázsiai Tanszékének munkatársa írta. (Múlt-kor)





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 16
Heti: 3
Havi: 839
Össz.: 182 641

Látogatottság növelés
Oldal: A hun nyelv létezése
Attila sírját keressük! - © 2008 - 2017 - attilasirja.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »