Attila sírját keressük!

Aki olvasta Gárdonyi Gézától a „Láthatatlan ember” című regényt, bizonyára emlékszik a hun nagykirály temetésének romantikus leírására, amelyben Attilát hármas koporsóban (arany, ezüst, bronz) temették el, majd a temetésben részt vevőket lenyilazták.

Nagy Sándor sírja nyomában

2004. december 7. 13:49

Nagy Sándor i.e. 323. június 10-én, Babilonban, az Eufrátesz folyó partján halt meg. Végrendelete nem egyértelmű. Ókori történetírók írtak sírjáról, évszázadokon át keresték, de máig nem tudni, hol lehet. Ezúttal a legutóbbi ásatásokról és eredményeikről számolunk be.

Nagy Sándor nyomtalanul akart eltűnni, hogy utódai fenntarthassák a mítoszt, miszerint Amun isten oldalára, a hagyomány szerinti apja mellé szállt fel a mennyországba, de nem tudni pontosan hol kívánt nyugodni. Sajnos, egyetlen történetíró sem volt tanúja utolsó napjainak.
Gyűrűjét Perdikkásznak, hadvezérének adta, hogy vezesse birodalmát, míg Roxána királynő fel nem neveli kisfiát, IV. Alexandroszt - az anyát és gyermekét később Kasszander meggyilkoltatta. Perdikkásznak két évbe telt, hogy fényűző halottaskocsit készítessen, amin Nagy Sándor aranyszarkofágba és aranyládába helyezett, lila köntösbe öltöztetett mumifikált testét Aigaiba, a makedón fővárosba vihették. Stella Miller, Diodórosz útmutatása alapján rekonstruálta az aranykocsit, amelyen ión oszlopok tartották a koporsó feletti boltozatos tetőt. A temetési menetet i.e. 321-ben, Szíriában Ptolemaiosz, Nagy Sándor hadvezére tartóztatta fel.

Ptolemaiosz, aki i.e. 305-ben I. Ptolemaioszként Egyiptom királyának kiáltotta ki magát és megalapította a Ptolemaidák dinasztiáját, erőszakkal Egyiptomba vitette Alexandrosz testét, és Memphiszben temettette el.

Később, az i.e. IV. század végén vagy az i.e. III. század elején (I. Ptolemaiosz vagy fia és örököse, II. Ptolemaiosz uralkodása alatt) Nagy Sándor testét memphiszi sírjából Alexandriába vitték, ahol újra eltemették a város központjában lévő királyi negyedben, a Szoma Mauzóleumban. Ezután Ptolemaiosz Philopator (i.e. 222-205) Alexandrosz testét, dinasztiájának többi, külön-külön eltemetett ősével egyetemben Alexandriában, egy közös mauzóleumban helyeztette nyugalomra. Nagy Sándornak tehát legalább három sírhelye volt két egyiptomi városban, de még egyiket sem találták meg.

Az írásos források világosan megfogalmazzák, hogy a harmadik sír Alexandria észak-déli és kelet-nyugati főutcájának kereszteződésénél található. Sztrabón arról számolt be, hogy IX. Ptolemaiosz (i.e. 116-107) az arany helyére üvegszarkofágot tettetett - valószínűleg beolvasztatta az aranyat, hogy a pénzt verethessen belőle. Octavianus - a jövendőbeli római uralkodó, Augustus - nem sokkal Kleopátra öngyilkossága után, i.e. 30-ban ellátogatott Alexandriába. Úgy tartják, hogy látta Nagy Sándor testét, virágokat helyezett a sírra, és egy arany fejdíszt Alexandrosz mumifikálódott fejére. A sír utolsó ismert látogatója Caracalla császár volt, i.sz. 215-ben. A sírt 270 után, az Aurelius uralkodása alatt pusztító zavargások közben megrongálhatták, esetleg ki is fosztották. Az i.sz. IV. században már nem ismerték a sír helyét, ha hihetünk a forrásoknak. Hiteles arab kútfők, mint Ibn Abdel Hakam (871), Al-Massoudi (944), és Afrikai Leo (XVI. század) még arról számolnak be, hogy látták Nagy Sándor sírját, de egyikük sem nevezte meg a pontos helyét.

Az 1982-ben elhunyt olasz régész, Achille Adriani Nagy Sándor sírja keresésének szentelte az életét, de meghalt mielőtt publikálhatta volna következtetéseit. Nicola Bonacasa, a professzor korábbi tanítványa rendezte könyvbe az alexandriai mauzóleum felfedezésének történetét. Bonacasa, a Palermói Egyetem Régészeti Intézetének feje két évtizedes fáradságos munkával rekonstruálta Adriani professzor teóriáját jegyzetekből, tanulmányokból, és félkész iratokból. Posztumusz könyvében Adriani arra a következtetésre jutott, hogy Nagy Sándor sírja "végig az orrunk előtt volt", az alexandriai Latin Temetőben. A négyszög alapú sírkamrát - amely egykor arany szarkofágot rejtett - 1907-ben fedezték fel, de akkor senki sem ismerte fel a jelentőségét, a Ptolemaidák családi sírjának vélték. Hatalmas arany- és rózsaszín alabástromtömbjeit makedón stílusban emelték és az elhunyt professzor szerint tökéletesen megfelelnek az Alexandrosz nyughelyéről szóló ókori leírásoknak. 

Nagy Sándor állítólagos szarkofágja

Az Egyiptomi Antikvitások Szervezete (jelenleg Az Antikvitások Legfelső Tanácsa) hivatalosan 140 Nagy Sándor sírja utáni kutatást ismer el, és legalább négy új keletű kísérletet tartanak számon. Az elsőt 1960-ban, a Lengyel Régészeti Központ indította, és az Alexandria belvárosának szívében lévő, Kom el-Dikka-nak nevezett területen végeznek ásatásokat. Mivel az ősi város keresztutcái megegyeznek a mai Horreya és Nabi Daniel utcákkal, engedélyt kaptak, hogy feltárják a két utca által határolt területet, ahol egy mesterséges domb és az azon álló, napoleon-kori erőd található. Habár már több, mint 50 lábbal járnak a felszín alatt, eddig nem találták a sír nyomát. Munkájuk mégis különleges felfedezésekkel járt, többek között egy római kori márvány odeonnal - egy kicsi színház -, és egy vele egykorú fürdőépülettel, amelyekhez hasonló nincs még egy Egyiptomban.

A lengyel feltárási terület nyugatról határos a Nabi Daniel mecsettel. Az arab hagyományok szerint itt található a sír. 1991-ben Mohammed Abduk Aziz, a Zagazig-i Al Azhar Egyetem Arab Nyelvi Tanszékének munkatársa ásatásokat végzett a mecsetnél. Határozottan állítja, hogy az arab források alapján, amelyek felett sokszor elsiklanak a sírt kereső tudósok, a mecset azonosítható a sírral. Faouzi Fakharani, az Alexandriai Egyetem nyugalmazott professzora kritizálta tevékenységét, szerinte már a mecset minden négyzetméterét átvizsgálták, beleértve a két alagsort is, és megállapították, hogy a sírnak nyoma sincsen. Miközben a két professzort lefoglalta az érvek és ellenérvek ütköztetése, a mecset vallási vezetői beszüntették az ásatásokat, attól félve, hogy a további munkálatok alááshatják az épület alapzatát.

 Habár a Lengyel Központ és Aziz eredményei megalapozottak és elismerésre méltóak a görögök nemrégen két további kísérletet indítottak, hogy megtalálják a sírt. Liani Souvaltzi, a Hellenisztikus Tanulmányi Intézet munkatársa 1989-ben felújította a Kairótól 330 mérfölddel nyugatra, a libiai határ közelében fekvő Sziva-oázisbéli El Maraqi Bilad el Rum-i dór templom feltárását. Az épületeről a XIX.században, mikor még álltak a falai Frederic Cailliaud (1822-24), Heinricl Minutoli (1826), és Gerhard Rohlfs (1869) is beszámolt. Szokatlan terv szerint épült, egymás mögött, sorban öt teremből állt. Plutarkhosz beszámolt róla, hogy i.e. 331-ben Alexandrosz ellátogatott Szivába, hogy Amun isten bölcsével beszélhessen. A hagyomány szerint a jós az egyiptomi isten fiát ismerte fel a makedón hódítóban. Souvaltzi állítja - bár bizonyítani nem tudja -, hogy a jelek arra utalnak, hogy Nagy Sándort a Sziva-oázisban temették el, mert "közel akart lenni atyjához, Amunhoz". Szerinte a dór templom jelenléte Szivában egyértelműen a sírra utal.

1991-ben a torinói 6. Nemzetközi Egyiptológiai Kongresszuson Liani Souvaltzi Nagy Sándor sírjaként mutatta be a dór templomot, de tanulmányát azonnal megtámadta az akadémia. Az állítólagos sír szerintük nem több, mint egy görög-római korban épített templom. 1995-ben egy földalatti folyosó és a sírkamra megtalálását jelentették, bizonyítékként pedig három, görög nyelvű kőtáblát és egy 16 ágú csillagot - a makedón királyi házi jelképe - sorakoztattak fel, mint leleteket. Az egyik, állítólag Ptolemaiosz által írt kőtábla szerint Alexandroszt megmérgezték és testét Szivába vitték. Görög régészek Szivába utaztak, de nem engedélyezték számukra, hogy megvizsgálják a leleteket. Az Egyiptomi Antikvitások Legfelső Tanácsa sajtótájékoztató keretében határolódott el Souvaltzitól, és elutasította a felfedezést. Emlékeztettek rá, hogy ókori történetírók szerint i.e. 30-ban Augustus, i.sz. 215-ben, pedig Caracalla is meglátogatta a sírt Alexandriában.

A New York Times közlése alapján Liani Souvaltzi kijelentette: "kígyóktól kapott misztikus útmutatást kutatása során". Ő azt állítja, hogy az újság félreértelmezte nyilatkozatát és valójában a "szentektől" kapott segítséget. A Le Progrés Égyptien kairói napilap egy cikkében Souvaltzit szélsőséges politikai nézetű görög hazafiként jellemezte. A cikk szerint Arisztandernek - Alexandrosz kedvenc jövendőmondójának - próféciájában hisz, aki szerint, amely ország Nagy Sándor maradványait birtokolja, az világ leggazdagabb és legerősebb birodalma lesz. A jóslat összekapcsolható Macedónia, Nagy Sándor szülőföldjének megszerzése iránti görög vággyal. Souvaltzi, Alexandrosz sírjának megtalálásra irányuló erőfeszítései világos kísérletnek tűnnek, hogy politizálják a régészetet. Mindenesetre, Liani Souvaltzi 1995 óta nem hallatott magáról. (Múlt-kor történelmi portál)





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 52
Tegnapi: 39
Heti: 117
Havi: 687
Össz.: 177 706

Látogatottság növelés
Oldal: Nagy Sándor sírja
Attila sírját keressük! - © 2008 - 2017 - attilasirja.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »