Attila sírját keressük!

Aki olvasta Gárdonyi Gézától a „Láthatatlan ember” című regényt, bizonyára emlékszik a hun nagykirály temetésének romantikus leírására, amelyben Attilát hármas koporsóban (arany, ezüst, bronz) temették el, majd a temetésben részt vevőket lenyilazták.

Artúr király legendája

Írta: Petúnia   
2006. május 15.

 

1.) CAMELOT, DÉL-ANGLIA

A középkori költők és egyéb írók meséiben Camelot volt Arthur király birodalmának fővárosa, ott uralkodott a brit hős, káprázatos udvarának középpontjában. A kerekasztal lovagjai vették körül: Gawain, Perceval, Lancelot, Galahad és a többiek. Chréterien de Troyes francia költő nevezte először a helyet Arthur udvarának a 12. század második felében. A 13. század folyamán a francia verses regények állandó szereplőjévé vált, és ettől kezdve a hírneves Kerekasztal elfogadott színhelye lett; ugyanakkor ezek hatására kerekedett ki a lovagi rend fejeként Arthur és királynéja, Ginevra története. Ezen művek Camelotja középkori várkastély, egy város fölött, melynek helyét sohasem határozták meg világosan. A 15. század írója, Sir Thomas Malory a dél-angliai Winchsterrel azonosította, mivel szász királyi székhely volt, Nagy Alfréd idejétől (849-899) a normann hódításig (1066), de ő sem volt ebben teljesen biztos.

A rend jelképe

Camelot a középkortól kezdve a káosz közepette a rend jelképévé vált. Kezdete és vége Arthurhoz kötődik. Néhány középkori szerző szerint Atrhur halála után Mark, Cornwall királya pusztította el. Ám akárcsak maga Arthur, Camelot is örökké él.

Geoffrey of Monmouth, a 12. századi angol író mutatja be először valószerűen Arthur udvarát, és Camelot helyett a dél-walesi Caerleonba helyezi - melynek látványa egykor elég pompás lehetett ahhoz, hogy Arthur fővárosának tekinthessék. Az ő beszámolóin alapultak Camelot leírásai, lényegében ezt ismerjük az illusztrátorok és filmesek munkáiból. Ma késő középkori várkastélyként jelenítik meg, melyet tornyocskák és keskeny, lengedező zászlók ékesítenek.

Cadbury hegyi erődje

A középkori írók által használt "Camelot" név befolyásolta a későbbi régészeket, és hasonló hangzású helynevekhez igyekeztek kapcsolni. A legvalószínűbb hipotézis szerint az "igazi" Camelot Cadbury várkastélya, a Somerset megyei South Cadburyben, a Cam folyóra néző Queen Camel falu közelében - ezt az azonosságot már 1542-ben feltételezték, a Camel - Camelot nevek hasonlósága alapján. John Leland királyi régész volt az első, aki Cadburyt nyomtatásban azonosította Camelottal egy 1542-es feljegyzésében.

Ha a legenda és a regényes történet mögött valaha is létezett a történeti Arthur király, talán a római korszak utáni brit hadvezér lehetett az 5. századból. Cadburyt ma az ismert brit erődök legnagyobb és legfélelmetesebb akkori emlékének tartják, olyan király főhadiszállásának, aki abban az időben Británnia egyedülálló erőforrásaival rendelkezhetett. Lehetett-e ez Arthur király? Leland után mindenesetre sok legenda kötötte őt össze Cadburyvel.

Az utolsó csata

Sok évvel ezelőtt egy farmer a Cam folyó közelében ásott, és csontvázakat talált. Egyesek szerint a lelet azt erősíti, hogy Dél-Cadbury nemcsak Camelot volt, hanem Arthur utolsó csatájának színhelye is. A harc történeti bizonyítékát a 10. századi Annals of Wales (Walesi évkönyvek) tartalmazza; a Kr. u. 539-es, valószínűleg az eseményekkel egyidejű feljegyzésben olvasható: "A küzdelem Camlannban, ahol meghalt Arthur és Medraut." A Camlann név talán a régi brit Camboglanna leszármazottja, melynek jelentése "görbe folyópart", vagyis kanyargó folyó, mely valószínűleg az Irwing folyóval azonosítható.

Arthur királyhoz kötődő tájak

Ám amikor Geoffrey of Monmouth a csata történetének leírásához érkezett, tudomása volt arról, hogy a walesi hagyomány szerint Cornwall vagy a közeli Camlan volt a helyszín, így választotta a Camel folyót a megyében. A 16. századi hiedelem mélyen fekvő, vizenyős réthez kapcsolta a helyet, közel a Slaughter-Bridge-hez, amely kb. egy mérföldre Camelford fölött íveli át a folyót. A hídtól nem messze, a Camel partján ma is látható "Arthur király sírja", egy lapos kőtábla, melyről a 16. században a helybeliek úgy hitték, hogy Arthur nevét viseli, és a sírja megjelölésére szolgál. Malory viszont "a Salisbury mellett dombvidékre" teszi az utolsó harcot, nem messze az általa Camelotnak tartott Winchestertől.

Igazság szerint, Arthur története a századok során a nemzeti érzés szerves része lett, így minden országrész igényt támasztott a hősre (ahogy Lara is megjegyzi a játékban. Petúnia :) Gyakran jelenik meg titáni alakként, aki képes elhajítani az Arthur-quoitot, a nagy követ, amely a megalitikus temetkezési kamrákat zárja le; és rá tud ülni Arthur Székére, ahogy az Edinburgh fölé tornyosuló, nagy vulkáni sziklát nevezik.

Ez az Arthur nem halt meg, csak alszik, titokzatos, föld alatti helyen, lovagjaitól körülvéve. (Ugye erről szól a Legend"King Arthur's Tomb?" c. fejezete. Petúnia) Walesben számos Arthur-barlang rejti, és mondják, hogy Észak-Anglia és Skócia tucatnyinál is több várkastélya és hegye alatt van alvóhelye. Dél-Angliában vaskapukkal elzárt barlang őrzi álmát Cadbury Castle alatt. A helybeliek úgy tudják, hogy látni is lehet bent, évente egy éjszaka, amikor a kapuk nyitva állnak. Ez a hiedelem a 19. században is élt, egy falusi ember aggódva kérdezte a "Camelot" miatt Cadburybe látogató régészeket, hogy vajon el akarják-e vinni a királyt. Még akkor is, ha sohasem létezett Camelot és Arthur, mindkettő örök életűvé vált.

 

2.) AVALON (GLASTONBURY), DÉL ANGLIA

Avalon szigete volt az a paradicsomi hely, ahol örök tavasz és örök fiatalság uralkodott. Atlantiszhoz és más rejtélyes birodalmakhoz hasonlóan Avalon úgy vált ismertté, mint ahol aranykori körülmények között éltek az emberek. Avalonba vitték Arthur királyt a Camlannál vívott utolsó csatája után, hogy a hős sebeit meggyógyítsák.

A somerseti alföld sík vidékén található Glastonburyt, Anglia egyik legkorábbi keresztény települését mítoszok és legendák sokasága övezi. Ez az apró, nyüzsgő vidéki város rengeteg látogatót vonz a világ minden tájáról. A romantikus hajlamúakat Arthur király legendája csábítja, a zarándokokat az ősi keresztény örökség, a misztikumok iránt vonzódók a Szent Grált keresik, az asztrológusokat pedig annak a zodiákusnak a híre csalogatja ide, amely a környező táj képéből egyesek szerint tisztán kirajzolódik. Glastonbury mocsaras területén egy kiemelkedő, hegyes sziklacsúcs található, mely a korai időkben szigetnek tűnt - ezt azonosították Avalonnal.

Arthur és Avalon kapcsolatát a 12. századi angol író, Geoffrey of Monmouth közkedvelt művei népszerűsítették. Szerinte kilenc boszorkány lakta a szigetet, vezetőjük, Morgan (a tündér) vállalta Arthúr gyógyítását.

Arthúr király sírja?

Ámbár a szerzetesek valószínűleg kiástak valakit, de lehetett-e Arthur király? A "felfedezést" kétségbe vonja, hogy mindez nem sokkal a katasztrofális tűzvész után történt, amelyben elpusztult a Glastonbury-kolostor legrégebbi és legszentebb része, az Öreg templom, értékes kincseivel együtt. A tekintély visszaszerzésére, és a zarándokok érdeklődésének felkeltésére hatásos eszközként kínálkozott az új szenzáció, de Anglia angol-normann uralkodóinak is jól jött ez a felfedezés, ami elnyomta a tündérmeséket, ezáltal egybeesett Henrik céljaival. Hiszen a legendákban hívő kelta bretonok, cornwalliak és walesiek egyfolytában Arthur visszatérésére vártak, hogy kiszabadítsa őket a normann királyok igája alól. Ezért Arthur "sírjának" hírét messze földön terjesztették, és Glastonburyt azonosították Avalonnal. Vagyis a neves nyughelyet eszerint 1191-ben "fedezték fel" Glastonburyben, melyben Arthur és felesége, Guinevere földi maradványait vélték megtalálni.

A szerzetesek kb. 2 méter mélyen egy kőtáblára bukkantak, amelyen ez a felirat állt: hit iacet sepultus inclitus rex arturius in insula avalonia, azaz: "Itt, Avalon szigetén nyugszik a híres Arthur király." A kőtábla alatt 2,7 méterrel feküdt az üreges fatörzsből kivájt koporsó, benne egy 2,4 méter magas férfi csontjai és sérült koponyája, valamint kisebb csontok és szőke hajfoszlányok, mely utóbbiakat Guinevere maradványainak tulajdonítanak.

Ugyan erre semmiféle bizonyítékunk nincs. Sőt, a legújabb kutatások szerint Dél-Walesben, Bridgeng közelében temették el. Mikor Arthurt az utolsó csata után Avalonra vitték, megparancsolta Sir Bedivere-nek, hogy hajítsa el rettenetes kardját, az Excaliburt. Abban a pillanatban, amikor a lovag egy tóba dobta a fegyvert, kinyúlt egy kéz a vízből, és megragadta azt. Hogy hol történt ez a furcsa eset? A közfelfogás szerint egy azóta kiszáradt tónál Glastonbury közelében, a Pomparles Bridge-nél.

A Tőr legendája

Arthur király már korábban is járt Glastonburyben. A monda szerint Melwas, Somerset királya elrabolta Guinevere-t, és Glastonburyben tartotta fogva. Arthur csapata élén a Tor nevet viselő sziklaerőd ellen vonult, abban a hiszemben, hogy feleségét ott őrzik, de az apát a harc megkezdése előtt kibékítette a szemben álló feleket.

Az 1960-as évek ásatásai során régi faépületek maradványait fedezték fel a 150 méter magas Tor tetején. De hogy ez a király lakóhelye volt-e, vagy szerzetesi település, nem sikerült eldönteni. A legendák szerint továbbá itt rejlett a titokzatos föld alatti birodalom, Annwn lejárata, amelynek ura Gwyn ap Nudd, a tündérek királya volt.

A Kehely kútja

A Tor lábánál egy réges-régi kutat találunk, amelynek halk csobogása a szívdobbanás hangjaihoz hasonlítható. Mivel vizét a vas-oxid vörösre színezi, Véres kútnak is nevezik. Leginkább mégis a Kehely kútjaként emlegetik azon monda alapján, amely szerint itt rejtették el a felbecsülhetetlen értékű Szent Grált. Ebből a legendás kehelyből ivott Jézus Krisztus az Utolsó Vacsorán. A kelyhet állítólag Arimateai József hozta magával Angliába. A Grálnak természetfeletti erőt tulajdonítottak; a Kerekasztal lovagjai sokáig hiába keresték.

Paradicsomi szigetek

eoffrey Avalonja a mitológiában valahol nyugatra található paradicsomi szigetek csoportjába tartozik, mint Atlantisz, vagy a Heszperidák kertje az aranyalmákkal. Geoffrey Szerencsés szigeteknek nevezte Avalont, és az almákkal társított, rejtélyes szigetekhez kapcsolta; talán azért, mert a kelta és más mítoszokban az alma a halhatatlanság gyümölcse volt.

Akárcsak Camelot, Avalon is bárhol lehet, és sehol sincs - pontos kijelölése ellenkezik szellemével. A mítoszok mély bugyraiban létezik. Lehet, hogy a történelem Arthurját Glastonburyban temették el, de az igazi Arthur azon a helyen várakozik, ahol "nem téved a gyógyítás", és amelyet Geoffrey az Avalon névvel illetett.

3. ARTHUR LEGENDÁS KARDJA: AZ EXCALIBUR

Definíció

Az Excalibur Arthur király mitikus kardja, melynek olykor mágikus erőt tulajdonítanak, máskor pedig Nagy Britannia felségjogával azonosítják. Egyesek szerint az Axcalibur és A Kő Kardja (angolul, és a Legend-ben is "Sword in the Stone", azaz "Kard a Kőben", ám elegánsabb "A Kő Kardja" fordítás, szvsz. :) Petúnia) egyazon fegyver, ám a legtöbb változatban külön-külön objektumok. (Ld. Allister és Zip vitáját a játékban. :D Petúnia) A kardot igen korán az Arthur-legendához kapcsolták; walesi neve Caledfwlch.

Az Excalibur és A Kő Kardja

A kard eredetével kapcsolatban két, eredetileg különálló legenda létezik. Az egyik "A Kő Kardja" legenda, mely először Robert de Boron Merlin c. versében bukkan fel, amely szerint az Excaliburt csak Arthur, a törvényes király képes kirántani a kőből. A másik változatot a késő római katolikus szövegek Suite du Merlin c. darabjában találták meg, majd Sir Thomas Malory népszerűsítette. Eszerint Arthur az Excaliburt A Tó Hölgyétől kapja, miután eltörte az első kardját a Pellinore királlyal vívott küzdelemben. A Tó Hölgye a kardot "Excaliburnek, azaz acélvágónak" nevezi. Amikor Arthur haldokolva fekszik utolsó csatája után, a vonakodó Sir Bedivere-t (egyes változatokban Sir Gifletet) arra kéri, dobja a kardot a tóba, így juttatva azt vissza A Tó Hölgyének. Sir Bedivere csak a harmadik kérésre cselekszik így (ld. a fekete-fehér képet). Mielőtt a kard megérintené a tó víztükrét, a Hölgy keze megragadja azt, és lehúzza a víz alá. Mivel Bedievere nem tudta, hogy ez fog történni, majdnem azzal vádolta magát, nem teljesítette a király kérését. Azt gondolta, a kard túl gyönyörű ahhoz, hogy a vízbe dobják, Arthur halála után pedig az Excalibur szent ereklyévé vált, melyet meg kellett volna menteni. Arthurt ezek után három királynő viszi Avalon szigetére egy különleges csónakban, ahol a legenda szerint egy nap visszatér, hogy megmentse Angliát a végtől.

Egyes elméletek szerint A Kő Kardjának legendája feltételezhetően a bronzkori kardkészítő technológiákra utal, illetve azok leírásából származik. Eszerint olvadt bronzba dobva egy kardot az két részre válik. A két rész által formált kard alakjában egy üreg található. A két fél a kard hosszán fut végig, és megformálja a kardlapot, valamint a markolatot. Ezt kemény anyagból, vagy kőből is elkészíthették. Amikor az olvadt bronz megszilárdul és a felek különválnak, az egyik fél "egy karddal a kőben" marad, vagyis a kard egyik fele benne marad. Ez egy mágikus momentum, amely elég hatásos ahhoz, hogy lírai képpé váljon, olyan írók által átalakítva, akik nem tudják vagy nem emlékeznek a formula lehetséges eredetére. Az Arthur alakjához kötődő mesék egyébként a sötét középkorban jelentek meg először, hosszú idővel a bronzkor után.

A kard jellemzői

Számos leírás szerint az Excalibur mindkét oldalán felirat volt olvasható: az egyik oldalán Take me up, azaz "vegyél fel", a másikon pedig Cast me away, azaz "dobj el" (vagy hasonló szavak). Ez a vízbe való visszatérést jelzi előre.

Állítólag magának a kardhüvelynek is saját ereje volt. Például a vérveszteségből származó sérülések nem ölték meg a kard viselőjét. Egyes mesék szerint egyáltalán nem is vérezett az, akinek birtokában volt a kardhüvely. Végül Morgan La Fay - nagyhatalmú varázslónő, olykor Arthur és Genviere ellenfele - lopta el és dobta a tóba, hogy soha többé senki se találhasson rá.

A játékban Lara végül is Camelotba helyezi Arthurt és udvarát az angliai események alapján levont következtetései tükrében: "I never would have predicted that my search for an ancient sword would prove the existence of the 11th century King Arthur and the court at Camelot"(azaz: "Soha nem gondoltam volna, hogy egy régi kard után folytatott kutatásaim bebizonyíthatják a 11. századi Arthur király és cameloti udvarának létezését"), Látjuk, a mítoszokban Avalon a másik lehetséges hely, ahol el van temetve, ám a legendák szerint egyértelműen Camelotban uralkodott. Következésképpen remélem, eme rövid tanulmánnyal sikerült kissé megvilágítanom a Tomb Raider: Legend eseményeinek történelmi-mitológiai hátterét.

@ © www.tombraider.hu





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 28
Tegnapi: 136
Heti: 199
Havi: 1 049
Össz.: 176 853

Látogatottság növelés
Oldal: Artúr király sírja
Attila sírját keressük! - © 2008 - 2017 - attilasirja.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »