Attila sírját keressük!

Aki olvasta Gárdonyi Gézától a „Láthatatlan ember” című regényt, bizonyára emlékszik a hun nagykirály temetésének romantikus leírására, amelyben Attilát hármas koporsóban (arany, ezüst, bronz) temették el, majd a temetésben részt vevőket lenyilazták.

Megmaradt a szkíta hercegnő manikűrje

Az orosz régészek jó állapotban lévő szkíta múmiára bukkantak az Altáji területen egy kurgán feltárása során - a 2300 éve élt hercegnőnek még a manikűrje is megőrződött.

Az Altáji Állami Egyetem és a szentpétervári Ermitazs közös régészeti expedíciója a Bugri nevű falucska környékén végzett ásatásokat. A település környékén öt kurgán - földhalom - található: átmérőjük 40 és 100 méter között ingadozik, magasságuk pedig eléri a 6 métert. A régészek méretük miatt uralkodói kurgánoknak nevezték el őket, s egyikükben bukkantak a múmiára - olvasható az Izvesztyija című orosz újság honlapján.

A temetkezési helyet sajnos réges-rég kifosztották, a sírrablók valamilyen ok miatt az itt nyugvó hölgy fejét és lábait levágták és magukkal vitték. A holttest többi része viszont kitűnő állapotban maradt fenn. A tetem jobb kezén még a szkíta hercegnő ápolt, manikűrözött körmei is megmaradtak.

A régészek szerint a sírkamrában talált leletek, a temetkezés módja arra utal, hogy magas rangú személyt helyeztek itt végső nyugovóra. A holttestből DNS-vizsgálatok céljára mintát vettek, hogy megállapítsák, a szkíta hercegnő helybéli volt-e, vagy más vidékről került az Altájra.

Az Altáji területen már többször bukkantak a régészek szkíta múmiákra. A legutóbbi ilyen lelet 1993-ban került elő, és világszenzáció lett, de nemcsak történelmi értéke miatt. Néhány földrengés után, amely a környéket sújtotta, a helyi lakosok követelni kezdték a múmia "hazatértét", mondván, hogy távolléte a pogány istenségek haragját vonta a vidékre.

A tudósok ugyan nem kifogásolják, hogy a holttestet visszavigyék az Altájra, de kategorikusan ellenzik eltemetését. Igen értékes leletről van szó ugyanis, amely még sok mindent árulhat el a szkíta törzsekről.
(Múlt-kor/MTI)

+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

Berlini szkíta kiállítás

2007. július 11. 09:00

A rettegett lovas nép, a szkíták történelmével és kultúrájával ismerkedhetnek meg a látogatók a berlini Martin-Gropius Múzeumban Az arany griffmadarak jegyében című nagyszabású kiállításon.

A kereken ötezer kiállítási tárgyat - köztük pompás arany ékszereket és egy kitűnő állapotban fennmaradt múmiát - részben első ízben mutatják be Európában. `Ehhez hasonló kiállítást eddig még nem láttunk az iráni eredetű nomád nép életéből, amely a kereszténység előtti első évezred végén Szibéria déli felétől egészen a Kárpát-medencéig népesítette be a vidéket` - dicsekedett Peter-Klaus Schuster, a berlini állami múzeumok főigazgatója. Berlin után Münchenben és Hamburgban mutatják majd be az Elő- és Korai Történeti Múzeum, valamint a Német Régészeti Intézet (DAI) által közösen létrehozott kiállítást.
Egyedül Moszkvából 600 kiállítási tárgy érkezett kölcsönbe, s ebből 160 a szentpétervári Ermitázs múzeumból. Ez annak bizonyítéka, hogy - a zsákmányolt műkincsek feletti politikai viták ellenére - jó a német és az orosz múzeumok közötti együttműködés. Kazahsztán egy nemzeti ereklyét is kölcsön adott a berlini kiállításnak: az i.e. 6-5. században élt "issiki aranyembert", hogy a kiállítás látogatói megcsodálhassák ékszereit. Emellett a berlini kiállítás fénypontjai közé tartoznak az arzani hercegi sírból előkerült aranykincsek, amelyekre német és orosz régészek a 2000 és 2003 közt végzett ásatások során bukkantak rá az orosz-mongol határvidéken.

Az egyik nagy kurgánban - ezek a földdombok a szkíták ősi temetkezési formáját képezték és a sztyeppék piramisainak is nevezték őket - tárgyak ezreire bukkantak a régészek. Nemcsak szenzációsnak találták ezeket a sírokat, hanem azok egyikének jelentőségét, amelyre az oroszországi Tuva Autonóm Köztársaságban bukkantak rá, egyenesen Tutanhamon sírjához hasonlították. "A legszebb szkíták Tuvából származnak" - mondta Herman Parzinger régész.

Orrgyűrűk, aranyból készült nyakláncok, állatmotívumokkal, gyöngyökkel ékesített ruhák, aranyozott lábszárvédők, szarvast ábrázoló címer a sapkákon, művészi kivitelezésű, igen finom vonalú ékszerek - mind fontos szerepet játszottak a szkíták életében. A férfiak is hiúak voltak, kézi tükröt vagy fésűt használtak. Még a lovak kantárát is pompásan kicicomázták. Díszes öltözetük és pompás síremlékeik ellenére sem beszélhetünk azonban a szkíták magas kultúrájáról. Hérodotosz (i.e. 484-425), a Cicero által "a történetírás atyjának" nevezett ókori görög történész szerint a szkíták megskalpolták legyőzött ellenségeiket. A felső réteghez tartozók egész házuk népét magukkal vitték a sírba: asszonyaiktól kezdve egészen a lovaikig.

A látványos kiállításon mintegy 17 Celsius fok a hőmérséklete annak a helyiségnek, ahol egy Altáj-hegységbeli férfi kétezer évnél jóval öregebb múmiája látható, amelyet Novoszibirszk adott kölcsön. Bőre barna, jó állapotban maradt fenn szőke haja és testfelületének tetoválása. Nem állították ki viszont azt a múmiát, amelyet Parzinger különböző nemzetiségű kollégáival együtt talált és amelyet csaknem úgy ünnepeltek, mint "Ötzit". A róla készített fotókon azonban felismerhető, hogy a harcos csaknem 2500 évvel ezelőtt izületi bántalmakban szenvedett. (Múlt-kor/MTI)

+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 46
Tegnapi: 26
Heti: 118
Havi: 487
Össz.: 180 236

Látogatottság növelés
Oldal: Szkíta-hun-avar temetkezés
Attila sírját keressük! - © 2008 - 2017 - attilasirja.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »